55.120°N 3.357°W

• Gyere kislányom, sietnünk kell, nagypapa már vár minket a ház előtt. Hozd szépen a kis táskádat, igen, meg a babát is, úgy, szépen.

Lali, megvan mindenünk ugye? Olyan izgatott vagyok az utazás miatt. Sosem ültem még repülőn és egyből a tengeren túlra utazunk, és pont a szülinapomon. Hihetetlen. Egy éve még abban sem voltam biztos, hogy kapunk útlevelet. Jó, nagybátyád meghívása biztosan segített a dolgok előmenetelében, anélkül nem is mehetnénk, de akkor is.

• Nyugalom aranyom, megvan minden, csak induljunk már. Le fogjuk késni a gépet, Apám is türelmetlen már, menjünk.

A piros LADA óvatosan gurult lefele a hófödte december végi Népek Barátsága úton. A hajnali lámpafények sárgára festették a friss havat. A kis Erika szinte azonnal elaludt anyja ölében, aki izgatottan kémlelte a tájat a reptér fele.

Egyikük sem ült még repülőn. Lali a kötöttáru gyárban dolgozott, mint ahogy a szülei is. Piri egy csemegeboltban volt eladó. Lali nagybátyját készültek meglátogatni New Yorkban. A meghívást a férfi szülei kapták, akik végül átadták a lehetőséget a gyerekeknek. Lali tehetséges focista volt, titkon reménykedett, hogy kint kamatoztathatja tudását. Álmokat szőttek, a nagy amerikai álmot, annak ellenére, hogy nem beszéltek angolul. De hát ’56-ban Lali nagybátyja is nyelvtudás nélkül disszidált…

1988-at írunk, a Vasfüggöny átláthatatlansága enyhülni látszott, de a legvidámabb barakkban létezés azért mégsem töltötte csordultig a szíveket. Aki tudott, pláne aki rokonok lévén lehetőséghez jutott, indult Nyugatnak. Történetünk maroknyi kis családja szintén így volt ezzel.

A reptéren érzékeny búcsút vettek Lali apjától és sodródtak az eseményekkel. New York két átszállással volt megközelíthető. Fárasztó út előtt álltak. A Frankfurtba tartó MALÉV gép pontban 8 órakor szállt fel.

• Először repülnek? Látom, nagyon izgulnak. Nem kell félni, semmi baj nem fog történni. Én a gyerekeimhez utazom Detroitba. Fárasztó az út, sok az átszállás, de higgyék el, nagyon fogják élvezni az utat, a kislány is. Jajj, had’ mutatkozzam be, Ilona vagyok.

Így elegyedett szóba a család az idős hölggyel. Ilona 79 éves volt, Budapesten élt egyedül, gyerekei a tengeren túlon, és mivel már ismerte a „járást”, megbeszélte a családdal, hogy segít nekik, az irány New Yorkig úgyis ugyanaz, majd Frankfurtban átfoglalja a London-New York gépet arra, amivel Piriék is utaznak. A fiatalasszonynak megnyugvást jelentett az idős hölgy jelenléte, aki a nagyanyjára emlékeztette. Tiszta szemű, filigrán nő volt, aki azzal viccelt, hogy ez az utolsó útja oda-vissza és már nem akarja megélni a nyolcvanat.

Frankfurtból Londonba repültek, ahol is Ilona a karácsony előtti forgatag ellenére nagyon hamar és könnyedén át tudta foglalni jegyét a New Yorkba tartó gépre.

A várakozás jó hangulatban telt. A londoni Heathrow terme megtelt emberekkel a karácsony előtti, délutáni csúcsban.

A Boing 747-ese San Franciscóból érkezett délben, így a visszaindulás előtt jó pár órát állt a londoni kifutón, többnyire őrizetlenül.

A Pan Am 103-as, menetrend szerint 18:00 órakor induló járata 18:04-kor eltolták a beszállókaputól, majd a felszállási engedélyt megkapva, 18:25-kor 243 utassal és 16 fős személyzettel emelkedett fel a magasba.

Lali, Piri, Erika és Ilona egymás mellett ültek. Az egész napos utazástól már megfáradva némiképp csendesebben folytatták útjukat és várták, hogy az óceán fölé érve lassan aludhassanak.

Nagyjából fél órával a felszállást követően a másodpilóta megkérte az Atlanti-óceán átrepüléséhez szükséges engedélyt.

Az ebben a percben elhangzott szavak voltak az utolsók, amit rögzített a szalag. A 747-es 19:02-kor eltűnt a radarról. Illetve a radarképernyőn látható egy kis doboz közepén egy kereszttel és a hozzá kapcsolódó kóddal eltűnt, helyét 4, egymástól távolodó zöld pont vette át.

Azon az estén 270 ember álma biztosan szertefoszlott, köztük Lali és Piri álmai. Ilona vágya groteszk módon teljesült, miszerint ez lett az utolsó útja és nem érte meg a nyolcvanat.

(A történet valós eseményt dolgoz fel, a szereplők nevét megváltoztattam. A párbeszédek a képzelet szüleményei.)