
Amióta az eszem tudom, mindig is szerettem volna családot. Kislányként arról álmodoztam, hogy majd lesz házam, férjem gyerekeim. Ez az idő előrehaladtával számokban és saját magam felé elvárásokban testesült meg, miszerint 27 éves koromra a klasszikus családmodellnek megfelelően nekem férjem és két gyerekem lesz.
Úgy 21 lehettem, mikor először éreztem azt, hogy nem biztos, hogy az idilli elképzelésem valósággá válik, de a gyerek utáni vágyam mindennél nagyobb volt. Utánanéztem, lenne-e esélyem egyedül akár örökbe fogadni, akár valamilyen mesterséges úton anyai vágyamat kielégíteni. Nyilván falakba ütköztem. Így utólag belegondolva, én se vennék komolyan egy 21 évest, miért is akarna egyedül gyereket, amikor előtte az élet.
Telt múlt az idő és az amúgy nem számos kapcsolatomban sosem jutottunk el idáig. Volt, hogy én nem akartam az illetőtől, volt, hogy a másik fél nem akart, vagy még nem akart, vagy csak fejben élt egy életet, csak mikor cselekedni kellett, már nem lett belőle valóság.
Hosszú évekig álmodtam a lányommal, Csengével. Agyam vetítővásznán láttam őt csecsemőként, láttam kisiskolásként, kamaszként. Nagyon jó volt a kapcsolatunk. Olyan igazi anya-lánya, amilyen a szirupos mozifilmekről ismerős. Göndör szőkés fürtökkel számtalanszor vidáman rohant felém a Duna-parton. Hittem benne, hogy valósággá válik ez a vágykép és biztos voltam benne 100%-ig, hogy ő előre jelezte érkezését.
38 múltam, és egy ideje nem álmodom Csengével. Azt hiszem nem tudott tovább várni és választott magának egy másik anyát.
Most gyászolom. Az öt szakaszból a másodiknál tartok. Belül dühös vagyok, főként magamra, a világra és mindenkire, akinek megadatott az, ami nekem egyre valószínűbb, hogy sohasem fog. Olyan ez, mint amikor a Szépség és Szörnyetegben a rózsa szirmai hullnak alá egyre, mígnem az utolsó takarólevelét is elveszíti a virág. A szállingózó virágszirmokkal pedig elhal a remény is.
Kicsi lányom, búcsúzom. Bízom benne, hogy jó családot választottál magadnak, ahol legalább annyira szeretnek, mint ahogyan én szerettelek volna Téged… Legyél nagyon boldog!